A szennyezőanyagok eltávolítása a lakótérből elengedhetetlen
A belső légszennyezés több forrásból eredhet, például függ az életviteltől, az emberi szervezet működésétől, vagy felszabadulhat az alkalmazott építési anyagokból is. Ezek koncentrációja és kémiai összetétele nagyban befolyásolja a helyiségben tartózkodók komfortérzetét, egészségét, valamint az épületszerkezeti elemeket is.

Az új épületeket és a lakóházak felújítását igen magas hő- és hangszigetelési követelmények szerint kell tervezni és kivitelezni.
Ahogy a fő hőtechnikai problémákat megoldottuk, új gondok jelentkeztek. Új épületekben és felújítások után is, ahol nincs vagy nem megfelelő a szellőzés, mivel a friss levegő természetes úton nem jut be, szembetűnő problémák keletkeznek:

• romlik a belső levegő minősége
• és az életvitellel együtt járó párafeldúsulás miatt páralecsapódások keletkeznek a lakás leghidegebb belső felületein.

Fentiek miatt elkerülhetetlen, hogy újra nyílásokat szabadítsunk fel, biztosítsuk a légáramlást a lakásokban, az akadályok legyőzésére újraszervezzük a szellőzés áramkörét.

Friss levegőt vezetünk be a legkevésbé szennyezett (lakószobák) helyiségekbe, az elhasznált levegőt pedig a kiszolgáló vizes helyiségekből kell eltávolítanunk.

A használható eszközök - higroszabályozás.

Páratartalom: a szellőztetés meghatározó tényezője
A lakóépületekben keletkező problémák egyik fő oka az életvitellel együtt járó belső páratartalom növekedése, amely gyakran a szellőzés hiányának következménye. A relatív páratartalmi arányszám egy megbízható mércéje a belső légszennyezettségnek és a szellőzési szükségletnek. Éppen ezért ez az, amit érdemes választani a szellőzés szabályozására. 

Legegyszerűbb és gyakran a legjobb hatékonysággal bírnak: a légbevezetők.

-------------------------------------------------------------------------------

Néhány fontos fogalom:

Légbevezetés
A levegő bevezetése szabad térből egy zárt térbe (szoba), légbevezető elem segítségével.

Légelvezetés
A levegő közvetett vagy közvetlen elvezetése egy zárt térből (fürdő) a szabad térbe, légelvezető elem segítségével.

Páralecsapódás
Egy adott térfogaton belül a levegő hőmérséklete és a relatív páratartalom közötti összefüggést az úgynevezett harmat-ponttal lehet meghatározni, ami annyit jelent, hogy egy adott térben a pára ott csapódik le, ahol hőmérséklete a harmat-pontéhoz hasonló. Ezek a pontok később a vakolatban nedves folt formájában jelentkeznek, ami kiváló talajt jelent a különböző penészeknek és mikroorganizmusoknak.

Páraszabályozott szellőzés
A helyiségek szellőztetésének a mértéke, a belső pillanatnyi páraterheléstől függ.

Passzív (hibrid) szellőzés
A helyiségek szellőzésénél a légelvezetés gravitációs (kürtő) és a kürtőre illesztett kisnyomású gépi (VBP huzatfokozó ventilátor) együttes használatával történő szellőztetés.

Relatív páratartalom
Az aktuális vízgőzrésznyomás és az adott hőmérsékleten lehetséges legnagyobb (telítési) vízgőz résznyomás hányadosa: nevezetlen arányszám (vagy százalék). A relatív nedveségtartalom eltér az abszolúlt nedvességtartalomtól. A légbevezető, és légelvezető elemek a relatív páratartalomra szabályoznak.

Természetes légmozgás
Az alkalmazott szellőzés kialakításánál, sem gépi légelvezetés (ventilátor) sem gépi légbevezetés ( gépi légbefúvás) nincs alkalmazva, hanem a természeti hatásoknak köszönhetően alakul ki a légmozgás.